Harsányi Gábor nem „csak ült és mesélt” a Szabad Szellemi Műhely legutóbbi társasági estjén – bár ez is elegendő lett volna, hiszen gondolataival, színházi emlékeinek felidézésével szép estét szerzett a jelenlévőknek – de new yorki színdarabjából is előadott egy részletet előbb angol, majd magyar nyelven, amellyel még inkább felforrósította az est hangulatát. 
Amióta világ a világ kétféle színésszel találkozhatunk: az egyiknek fut a szekere, mivel elhalmozzák a szerepekkel, a másik ezeknek híján rosszul érzi magát a bőrében, és gyakran panaszkodik. Harsányi Gábort szakmai indulása minden jóval elhalmozta. Az új utakat kereső Thália színházban – Kazimir Károly igazgatásával – kezdett és a filmesek is hamar lecsaptak a sármos fiatal művészre. Egymás után kapta a vezető szerepeket a filmekben, sorozatokban és villámgyorsan ismert és népszerű színészként ünnepelte a honi nagyérdemű. A filmfelkérések sokasága azonban a színházi sikerek folytatásának akadályává vált. A filmgyári státuszt még követte egy a Nemzeti Színházban eltöltött időszak, de azután a saját lábára állt és saját színházat alapított. Ma egy tehetségkutató, kommunikációs iskolát vezet, könyveket-, színdarabokat ír, az újpesti színház művészeti vezetője és játszik, amikor csak kedve van. Maga irányítja az életét, ő nem az a panaszkodós fajta. Munkája mellett büszkén mesélt két gyermekéről, szerényen tudatta, hogy az off-ról a „nagy” Broadwayra kerülhet a darabja, amelyben egy amerikai sztárral játszhat majd együtt, ha az „égiek” is úgy akarják. Még felvidította a közönséget egy főiskolai élményéből született írásával, amelyben egy színinövendék megpróbáltatásait jeleníti meg, szívélyesen válaszolt az érdeklődő kérdésekre, kicsit csapta a szelet beszélgetőpartnerének, Gaál Ildinek, majd a hűvös áprilisi éjszakában kényelmesen beült az autójában. (BA)
Az est után készült interjút itt megtekintheti:
http://tizenhetedik.hu/harsanyi_0430.html
