Gerő András történész volt a Szabad Szellemi Műhely első őszi vendége. Az igazán érdekes, oldott hangulatú beszélgetés első részében az idén megjelent Se nő, se zsidó című könyvéről beszélt a szerző. A rendkívül érdekes dolgozat a XIX. század végi Ausztria társadalmi válsággal terhelt világának egy kevéssé ismert arcát mutatja meg. A történelmi emlékezet inkább azokat a nagyszerű magaskulturális teljesítményeket őrizte meg, amelyek azt tanúsítják, hogy az intellektuális és politikai értelemben recsegő-ropogó Monarchia keretei között milyen kiemelkedő szellemi alkotók (többek között Arthur Schnitzler, Sigmund Freud, Robert Musil) jelentek meg Ausztriában– írja a könyv bevezetőjében Gerő András. (BA)
.jpg)
Voltak azonban mások is, akik „szintén az osztrák valóságból, szellemi közegből jöttek, ők is a Monarchia bomló és bomlasztani kívánt értékvilágát kérdőjelezték meg, méghozzá radikálisan”. Guido von List, Lanz von Liebenfels, Otto Weininger, Arthur Trebitsch – és mások – a német nácizmus szellemi előzményei. Az ő fajelméletre alapozott - a szintén osztrák Adolf Hitlerre nagy hatással bíró - munkásságukról szól a mű, amelynek különleges része annak a bemutatása, hogy a rasszizmus nem csak, mint antiszemitizmus létezett, hanem a nőgyűlölet formájában (egymást ötvözve) is jelen volt. Bár az elméleteiket a korukban marginális eszmefuttatásoknak tekintették, a hatásaik mégis pusztító erejűek lettek. Ahogy a szerző megállapítja: „… látszólag csak mondták, amit gondoltak, mégsem ártatlanok. A tömegpolitika korában már nem lehet öncélú és ártatlan értelmiségű diskurzusról beszélni”. Gerő András előadása szomorú felismerésre késztette a hallgatóságot: azok a törekvések, amelyek a Monarchia társadalmi krízisére megoldást kínálva igyekeztek a társadalomról szóló közbeszédet a jó és a rossz, vagyis az árja és zsidó, férfi és nő dualitássá tenni, milyen döbbenetesen tükröződnek, élnek tovább, vagy élednek újjá a mai magyar társadalomban - egyebek között - a rendes, dolgos magyar és a dologtalan, tolvaj cigány vagy az igaz, nemzeti érzelmű jobboldal és a hazaáruló liberális, baloldal képében. Az est további részében a szokásos eszmecsere folyt a közönséggel. A kérdések során szó került természetesen a magyarországi politika és közélet viharairól, az elkövetkező választás esélyeiről. Gerő András szerint várhatóan három szocialista párt kerül a parlamentbe: a „mindenkinek többet adunk, senkitől el nem veszünk” Fidesz, a nemzeti, szocialista Jobbik és az MSZP.
