A Nagymesternő morcosan csúszkál felém a Bródy Sándor utcai latyakban. Rendkívül szeret álláskeresési tanácsokat osztogatni a rádióban… A józsefvárosi forgalomban araszolva a belvárosi - belbudai létből igyekszem kiragadni a világváros peremvidékére. Útközben néhány pillantást vetek a Magdolna negyedet határoló házakra, éppen Tábori Zoltánnak, erről az elképesztő városrészről írt könyvét olvasom. A város fényeit átmenetileg magunk mögött hagyjuk, de utazásunk úgy látom mégsem túl ijesztő, bár a térképészeti támpontokat kereső „most hol vagyunk?” kérdések elbizonytalanítanak. A Tacubában megnyugszom. A gyorsan érkező almafröccs (no alcohol!) és a közönség érdeklődő közeledése feledteti kedvenc költőnőnkkel a délután elvesztegetett órákat.
„Ne legyetek hülyék! A szemlén KI/BE Tawaret, Molnár György filmje” – buzdít az iwiwen, így ezzel kezdjük a beszélgetést. Az alkotás - melyet hamarosan láthatunk - a forgatókönyve alapján készült és életét, élményeit dolgozza fel. A szereplők többsége nem teljesen kerek – ígéri - ami ha nem így lenne biztosan meglepődnénk. Az idomított víziló dramaturgiai helye majd kiderül, és hogy egy macska is szerepel benne az csak természetes. (Ez utóbbiról még sok szó esik az est folyamán.) A filmben feltűnik hősnőnk is, és felcsendül egykori zenekarának az Elektrik Bugi Kommandónak legendás száma a Vérhóhér dala, profi lóálarcokkal. Mielőtt továbblépnénk, még megtudjuk, hogy az idézett üzenet végén közölt lakonikus „ganék” buzdítás mindenkinek szól, aminek rendkívül örülünk…
A beszélgetésfolyam fő sodrását Karafiáth Orsolya új, Cigánykártya című verseskötete jelenti. A versekkel időutazunk is egy kicsit, amely során bepillanthatunk egy, a művészet csíráját már magában hordozó gyermeki lény (kiskorú K.O.) kifejezési vágyának akadályokat nem ismerő, túszejtő beteljesüléseibe. A költemények mellett szó esik a könyv fontos kellékéről, az egyedi cigánykártyáról (Filó Vera) és a versekre - illetve az azok ihlette szövegekre írt dalokat tartalmazó lemezről (Tóth Evelin) is, melynek a címe (mi lehetne más?): A fekete macska.
Beszéljünk akkor a macskákról, amelyek kihagyhatatlanok a Nagymesternő életművéből, de az életéből is. Azt nem tudom, hogy a magasztos poézist - a fontosság terén - háttérbe szorítja-e a homless sorsból kimenekített, szerelmes féltékenységű, a társas viszonyoknak gáncsot vető, otthonát és pozícióját óvó házikedvence, de hogy a szerepe meghatározó az nem képezheti mérlegelés tárgyát. A macska feltűnik versben, filmvásznon, lemezcímben és a regényében, a Maffia-klubban is („…miért ne lehetne éppen Garfield Magyarország címerállata?). A Maffia-klubból egyébként színdarab készült, amit az egyik színház (még nem publikus, hogy melyik) remélhetőleg mielőbb a műsorára tűz. A rejtelmek állata hamarosan, mint macskadémon bukkan majd fel a karafiáthi mű legújabb darabjában, egy tibeti monda alapján készülő véres musicalben, egy ifjú zeneszerzővel szövődött együttműködés gyümölcseként.
Az almafröccs (no alcohol!) még kitart, és Karafiáth Orsolyát - aki már második alkalommal a vendégünk – próbáljuk kérdéseinkkel kedvesen sarokba szorítani. Nem nagyon sikerül, igaz az önéletrajzok írásnak fortélyairól nem faggatjuk. Az est legszebb pillanataiban felolvas néhányat a Cigánykártyából, beszél a versek születéséről, Berlinről, Padováról, Budapestről, a szeretetről és utálatról, közben ismét nehezen felejthető élménnyel ajándékoz meg bennünket. A következő verseskötetére újabb öt évet kell várni. Minden bizonnyal a következő találkozásig is, mármint itt Rákoskeresztúron. Addig is irány a Belváros! Vagy a budai jóga-klub. (BA)
http://www.hungarianfilmweek.com/Versenyfilmek/Nagyjatekfilmek/Ki/Be-Tawaret.html
http://irodalom.godot.hu/tervezett.htm
